A pumit gyakran összekeverik a pudlival, de markáns különbség van a két fajta között.
Egyfelől a pumi egy Magyarországon már több mint 300 éve honos terrier jellegű pásztorkutya, méghozzá igencsak heves vérmérséklettel és ehhez illő, bohókás, kedves megjelenéssel.
De milyen gazdi ideális a számára és hogyan kell jól gondozni? Olvass tovább és megtudod.
Annak ellenére, hogy csupán a XX. század eleje óta ismerik el önálló fajtaként, a pumi már a XVII–XVIII. században megjelent a hazai kutyaporondon. Ősei között több mint valószínű, hogy az akkoriban az országba érkező német és francia felálló fülű, terrier jellegű terelőkutyák is megtalálhatók, gyakorlatilag a magyar puli és e két faj keresztezéséből jött létre ez a virgonc eb, szarvasmarhák és juhok terelésére tenyésztették ki.
Nem túlzás azt állítanunk, hogy a pumi a közepesnél valamivel kisebb méretű kutyafajta. Bizonyos mértékben itt is megfigyelhető minimális méretkülönbség a kanok és nőstények esetében. Előbbi kb. 41–47 cm közötti marmagassággal bírnak, utóbbiak esetében ez a szám valahová 38–44 cm közé esik.
A súlyukat illetően nem tartoznak a nehezebb fajták közé, nemtől függően kb. 8–15 kg az ideális testsúlyuk. Ami a fizikai felépítést és jellemzőket illeti, imádnivaló pofájáról abszolút visszaköszönnek a terrier ősök: a felálló és a kb. egyharmadánál visszabicsakló fül, valamint a megnyúlt arcorri rész.
Testfelépítését tekintve egy kifejezetten szívós, feszes fajtáról beszélhetünk, izomzata jól fejlett. Annak ellenére, hogy megjelenésében némi szikár vonás is felfedezhető, testfelépítése és testtartása egyaránt harmonikus és arányos.
Ami a pumi szőrzetét illeti, nincs más jó szó rá, mint az, hogy gyönyörű. A 4–7 cm hosszú szálak hullámosak, göndörek és az egész testükön imádnivaló fürtökbe rendeződnek. Szőrzetükre jellemző, hogy puha aljszőrzettel és némileg szálkás – de egyáltalán nem durva – fedőszőrzettel rendelkeznek, de szerencsére a nemezesedés nem jellemző rájuk, nem kell ettől tartani.
A színük igencsak változatos skálán mozog: lehet fekete, fehér, szürke és ezek bármely árnyalata. Ezek mellett viszont a vöröses és a vajszínű árnyalatokra is akad már igencsak esztétikus példa.
A pumi egy igencsak éber terelőkutya, rendkívül okos és temperamentumos, kissé talán nyugtalan juhászkutya, igazi személyiség a szó legjobb értelmében. Mindemellett mérhetetlenül lojálisak a falkájukhoz, területvédő ösztöneik nagyon magasak, örömmel és éberen őrzik a területüket.
Ennek megfelelően az idegenekkel elég gyanakvóak, emiatt nem ajánlott, hogy számukra ismeretlen emberek hirtelen akarják megsimogatni őket. Kis idő kell neki ahhoz, hogy felengedjen és másokat is magához engedjen.
Egyik legkedvesebb tulajdonsága, hogy nagyon szereti a simogatást, ez erősíti is a köteléket a gazdi és a családja között. Ami az ugatást illeti, szeret ugatni, de abban az esetben, ha megfelelően le van kötve az energiája, ez nem fog problémát jelenteni. Munkakedve szinte lankadatlan, emellett a nehéz helyzetekben is számíthatunk rá: amikor a helyzet úgy kívánja, kész megvédeni a falkáját és azt, amit a sajátjának érez. Ezen erő miatt egyébként nem kifejezetten kezdő kutyatartóknak ajánljuk, inkább tapasztalt, határozottabb gazdiknak.
A pumi igazán szórakoztató és vidám, energikus társaság. A gazdival és családjával általában gyorsan kialakul egyfajta kötődés, nem ritkán igazi gondolatolvasónak tűnhet a kutyus. Imádja a figyelmet és azt, ha bebújhat például a takarók, párnák vagy székek alá vagy esetleg felmászhat a magasba.
Energikusságának köszönhetően igencsak kíváncsi természettel van megáldva, kifejezetten élvezi, ha nem marad le semmiről és a történések közepében van. Egészen addig, amíg megkapja az igényelt törődést és figyelmet, biztos lehetsz benne, hogy sosem fogsz unatkozni mellette!
Általánosságban véve elmondható, hogy a pumi a család minden tagjával jól kijön, de gyerekek – főleg a kisebb gyerekek – esetében azért érdemes odafigyelni néhány dologra. A fajta néhány tagja ugyanis hajlamos lehet arra, hogy kisebb-nagyobb csipkedéssel terelgesse a gyerekeket. Ebben az esetben a kutyára és a gyerekekre is oda kell figyelni, főleg a kicsiket érdemes megtanítani arra, hogyan kezeljék ezeket a szituációkat.
Ami a többi állatot illeti, nem szabad lebecsülni a pumi vadászösztönét. Az olyan apróbb testű állatok, mint amilyenek a tengerimalacok, a hörcsögök vagy épp egerek, nem igazán vannak biztonságban a közelükben. Summa summarum: szeret rájuk vadászni. Adott esetben egyébként más kutyákkal jól kijön, bár nem feltétlenül a legkedvesebb, legudvariasabb arcát fogja mutatni feléjük.
Szerencsére a pumi ápolása igencsak egyszerű, nem igényel hatalmas erőfeszítéseket. Szőrzetét hetente 1 alkalommal ajánlott átkefélni egy durvább fésűvel – kölyökkorban még a puhább sörtéjű kefék ajánlottak, majd fokozatosan át lehet térni a durvább darabokra -, ez meg fogja akadályozni a szőrzet csomósodását. Vannak, akik trimmelik is a pumi szőrzetét, de ez csak akkor javasolt, ha puhább szőrű ebbel van dolgunk.
Egyébként a szőrzet mellett a kutya fogaira, valamint füleire és karmaira is érdemes időt fordítani. Ami a tökéletes fogsort illeti, sok gazdi már kölyökként elkezdi hozzászoktatni az ebeket ahhoz, hogy speciális fogkefével és fogkrémmel ápolja a fogait. Emellett a fogápoló jutalomfalatok is remek kiegészítői a pumi szájápoló rituáléinak.
Ezen felül a pumi füleit 2-3 hetente speciális orrtisztítóval is érdemes kezelésbe venni, míg abban az esetben, ha a kutyus karmai esetleg nem kopnak a megfelelő ütemben a futkározás, játék és mászás közben, ajánlott rásegíteni egy kicsit.
A pumi esetében nem egy kandalló előtt békésen heverésző fajtát köszönthetünk. A pumi mozgásigénye kifejezetten magas, de ezt egy hosszú-hosszú sétával vagy játékkal könnyedén levezethetjük.
Fontos, hogy kifárasszuk a pumit, hiszen alapvető feladata anno a terelés volt, emellett munkakedve a mai napig kifejezetten magas. Tartását éppen ezért leginkább kertes házban javasoljuk, ahol a kertben nap közben is a kedvére futkározhat, játszhat. Terelőversenyeken indulva és azokra készülve, szintén jó és fárasztó időtöltést biztosíthatunk nekik.
A pumi vakmerő és bátor természete mellett különösen gyorsan tud kötődő kapcsolatot kialakítani a családtagokkal. Az idősebb családtagok számára első látásra talán kicsit riasztó lehet ez az aprócska energiabomba, de kellő határozottsággal szót fognak fogadni.
Leginkább a legkisebb családtagok esetén kell arra figyelni, hogy a pumi olykor valóban vehemens megnyilvánulását hogyan kezeljék higgadtan és türelmesen. Mindent egybevetve, a pumi családbarát kutyus, aki kifejezetten igényli a figyelmet és a gondoskodást.
Bár kisebb termete okán akár a pumi akár egy lakásban is ideális otthonra lelhetne, mégsem javasoljuk, hogy ennyire szűk térbe legyen bezárva. Nem hiába mondjuk, hogy a pumi igazi energiabomba: számára a kertes családi ház a legideálisabb otthon, hiszen ez enged teret a kutyus hatalmas mozgásigényének.
Persze, ha máshogy nem lehet megoldani, akkor lakásban is tartható, de ebben az esetben többször kell sétálni vinni és le kell kötni a figyelmét, alaposan ki kell fárasztani. Mivel időnként erőt vesz rajta a huncutság, nem ritka, hogy felugrik vagy felmászik a bútorokra, vagy éppen bebújik a magára hagyott textíliák, párnák, székek alá.
A pumit kifejezetten jó egészségű ebnek mondhatjuk, amennyiben mégis felüti a fejét valamilyen betegség, az általában a nem megfelelő tartásnak köszönhető, vagy a felelőtlen / illegális tenyésztés következménye. Ezek elkerülése érdekében 1-1,5 évente érdemes elvinni egy teljeskörű kivizsgálásra, emellett kifejezetten ajánlott figyelni a szőrét, a fogát, a mozgását, a fültartását.
A pumik átlagosan 11–14 évig élnek, ehhez persze megfelelő gondoskodásra van szükségük. Ahhoz, hogy sokáig egészségesek maradjanak, minden nap gondoskodni kell a megfelelő mozgásmennyiségről, valamint a tápanyagokban gazdag, változatos táplálkozásról.
A felesleges szívfájdalmak elkerülése érdekében mindig ellenőrzött tenyésztőtől válaszd ki a kedvenced. Emellett, nem szabad elhanyagolni a kutyát, a szőr ápolására, a fogaira, a karmaira is oda kell figyelni. Emellett, ha nem szeretnél magába fordult, boldogtalan kutyus tulajdonosa lenni, érzelmileg sem szabad elhanyagolnod. A játék, a simogatás mind-mind hozzájárul a lelki jóllétéhez.
A kifejlett pumi számára a napi kétszeri étkezés javasolt, kölykök esetében előfordulhat, hogy a testsúlyának megfelelően arányosítva, akár napi 4-5 étkezésre lesz szükség. Táplálékát tekintve gyakorlatilag ugyanaz igaz rá, mint a többi kutyafajtára: legyen az eledele változatos, ízletes és tápanyagokban gazdag. A pumi egyébként kifejezetten kedveli a pulykát és a bárányt.
Itt is érdemes a természetességre törekedni és tartósítószerektől, adalékanyagoktól mentes táplálékkal kedveskedni neki. Fontos, hogy ne tisztán száraztáppal etesd őt, inkább a vegyes etetést helyezd előtérbe. Ebben az esetben a száraztápot keverd össze valamilyen prémium minőségű, magas víztartalmú, nedves eledellel.
Bár a pumi húsevő, szerencsére nem csak a színhúst fogyasztja, emellett nem ritkán füvekkel és bogyókkal, gyökerekkel is kiegészíti a táplálékát. Az eledelt olykor-olykor ki lehet egészíteni egy kis főtt burgonyával, túróval, illetve rizzsel, viszont a hagymaféléket mindenképpen kerüld el.
Evés után nem érdemes rögtön munkára fogni a pulit, hagyjuk emészteni, neki is jólesik az ebéd utáni szunyókálás. Magas mozgásigénye és aktivitás szintje miatt nem kell attól tartani, hogy elhízik, azonban érdemes rendszeres időközönként megmérni a súlyát és amennyiben szükséges, igazítani az adagok méretén.
Egy biztos: a pumi esetében a kemény verbális és fizikai bánásmód nem célravezető: sokkal hatékonyabb jutalmazással szocializálni a kutyust. A pumi kölyök nevelése során is fontos a következetesség, illetve az, hogy már kölyökkorától kezdve hozzászokjon idegen emberek és más kutyák társaságához.
Szerencsére ez az apró energiabomba nemcsak szeret, de tud is tanulni és akar is dolgozni, viszont az állandóan ismétlődő gyakorlatok nem a pumi terepe. Küszködni fog az unalomtól, ezért ajánlott minél változatosabb fizikai és mentális programokkal felcsigázni az érdeklődését.
Természetesen egy-egy ízletes jutalomfalat és a dicséret, a simogatás sokat dobhat a pumi lelkesedésén. Emellett a kutyaiskola is segíthet abban, hogy minél több közös játékórán vegyen részt más kölykökkel, így ellenőrzött körülmények között szocializálódhat.
Ezeken felül kiválóan alkalmas olyan kutya sportokhoz, mint az agility, a kutyatánc vagy a különböző keresési játékok, például egy személy megkeresése.
A pumi kölyök kiválasztása során az egyik legfontosabb feladat a megfelelő tenyésztő megtalálása. Mindenképpen kérdezz rá a törzskönyvre, illetve arra, hogy oltási könyvvel és féregtelenítve adja-e el a kölyköket? Érdemes azt is feltérképezni, hogy két ellés között megfelelő időt biztosít-e az anyának a regenerálódásra.
A pumi kölyök 8–10 hetes korában vihető haza, így ekkorra már rendelkeznie kell származási bizonyítvánnyal és át kellett esnie többszörös féregtelenítésen, illetve oltásokat kellett kapnia. Amennyiben ezek hiányoznak, valószínűleg nem tenyésztővel, hanem szaporítóval van dolgod, így a kiskutya egészsége megkérdőjelezhető.
Abban az esetben, ha nem riadsz vissza az intelligens, aktív és magas mozgásigényű kutyáktól; amennyiben szereted, ha a kutya gyorsan tanul és engedelmeskedik a parancsaidnak és kiváló házőrző lesz belőle, a pumi megfelelő választás lesz számodra és a családod számára. Akkor viszont, ha nem vagy oda a kutyaugatásért, ha inkább egy nyugodtabb, kevesebb mozgásigényű fajtát keresel, ne a pumit válaszd.
Hogyan ismerhető fel és kezelhető a kutya allergia? Olvassa el szakértői útmutatónkat a kutyaallergia tüneteiről, diagnózisáról és kezeléséről.
Az újra rendelés gyakoriságát a kosár megjelenítése után tudod megadni a kiválasztott termék esetében.
