Cocker spániel a lógó fülű szeretetgombóc, aki bújós, kedves és huncutságra hajlamos természetével gyorsan az egész család kedvencévé válik.
Cocker spániel gazdinak lenni nemcsak felelőség, hanem hatalmas öröm is.
Fajtaleírásunk segít, hogy a kutyád a legjobb társad legyen.
A cocker spániel az egyik legnépszerűbb kutyafajta, méghozzá nem véletlenül: a család apraja-nagyja kiválóan kijön magával ragadó személyiségével.
A 2000-es évek elején a cocker spániel – és azon belül is főleg az angol cocker spániel – az egyik legnépszerűbb kutyafajta volt Magyarországon. Ez a selymes szőrű energiabomba még a legkomorabb szíveket is meghódítja. Ráadásul az eredetét is érdekes legendák és legendás írók hallhatatlan művei éneklik meg.
Bár az angol cocker spániel pontos eredete ismeretlen, nincsenek róla hiteles információink, a legenda úgy tartja, hogy kicsit több mint 2000 évvel ezelőtt Julius Ceasar katonái vitték el Spanyolországból Nagy-Britanniába. Az elmélet szerint a nevét is így kapta, hiszen latin neve a „spanyol kutya” kifejezést takarja.
A történelmi emlékek között keresgélve elsőként még a 14. századból, a brit író Geoffrey Chaucer műveiben találkozhatunk a spanyol kutyára utaló kifejezésekkel, de a 16. században William Shakespeare műveiben is fel-felbukkan a spániel.
Kicsit pontosabb információink azután lettek róla, hogy 1570-ben John Caius természettudós vállalta magára a nemes feladatot, hogy osztályozza a brit kutyafajtákat. Ezek közé tartozott a spániel is, amit kétféle módon kategorizált: az egyik a vízi spánielek, a másik pedig a szárazföldi spánielek csoportja volt. Utóbbiak közé tartoztak az ugró spánieleket, akiket kifejezetten a vad hajtására, főleg a madarak és nyulak felzavarására, illetve begyűjtésére használtak.
Ebből az ugró spániel fajtából fejlődött tovább több faj is, közöttük a cocker spániel is, amit kifejezetten az erdei szalonka (wood cock) vadászatára tenyésztettek ki. Az Angol Kennel Club 1892-ben ismerte el önálló fajként. Angliában és Skóciában még ma is előfordul, hogy vadászatokon is bevetik a cocker spánielt, de ma már leginkább családi kutyaként tartjuk számon.
Ami az amerikai cocker spániel esetét illeti, az angolok az 1870-es években kezdtek el cocker spánieleket vinni Amerikába, ahol kétféle módon kezdték el szaporítani őket. Az egyik az angol standardoknak megfelelően, vadászati céllal, míg a másik inkább a kiállításokra szánt fajta volt. Ez volt az amerikai cocker spániel történetének kezdete, ez a fajta jellemzően kisebb angol társánál, illetve rövidebb pofival és dúsabb bundával rendelkezik.
A fajtastandard alapján a cocker spániel a retrieverek csoportjába, azon belül pedig a hajtókutyák és vízi vadászkutyák közé tartozik. Az angol cocker spániel marmagassága 38-40 cm, testtömege attól függően, hogy szukáról vagy kanról van szó, 10-15 kg között mozog. Az amerikai cocker spánielek marmagassága 35-38 cm, súlyuk pedig 10-14 kg közé tehető.
Az angol cockerek szőre kifejezetten selymes tapintású, sima és puha, színe pedig lehet egyszínű, kétszínű vagy többszínű, a tipikus vadászkutya árnyalatokban pompázhat. Lehetnek feketék, vörösesbarnák, de a bézs árnyalatai és zsemle-, illetve csokiszín sem ritka. Ahogy az sem, ha esetleg két vagy három színt is felfedezel a bundáján, a fekete-barna, fekete-fehér, fehér-barna vagy fekete-fehér-barna foltok is gyakoriak.
Sötétbarna és mandulavágású szemük, valamint a védjegyüknek számító hosszú, lelógó szőrős fül kifejezetten okos, érdeklődő, barátságos tekintetet kölcsönöz nekik. Farkuk felfelé kunkorodik, ma már egyre kevésbé elfogadott, hogy csonkolják.
A cocker spánielek természete annyira barátságos, hogy tipikus házőrző kutyának nem is ajánlják őket, mivel még a betörővel is gyorsan barátságot kötnének. Kifejezetten hűséges és ragaszkodó típusok, vidám, nyitott és természetéből fakad, hogy nagy szüksége van a családi kötődésre. Alkalmazkodóképességéből adódóan akár lakásban, akár egy családi házban is jól érzi magát, előbbinél azonban napi több alkalommal el kell vinni sétálni, hogy kielégítsük a mozgásigényét.
Nagyon szeret a felnőttekkel összebújni a kanapén, de a gyerekekkel is szívesen játszik az udvaron. Mindig kapható egy kis mókára, felnőttek és gyerekek számára is csodálatos választás, ráadásul más állatokkal is jól kijön. Persze időnként ez a kis szeretetgombóc is meg tudja makacsolni magát, illetve fontos szem előtt tartani, hogy jellemző lehet rá a szeparációs szorongás. Nem szabad sokáig magára hagyni, egyszerűen szüksége van a családja közelségére.
Emellett sokan arról is hajlamosak megfeledkezni, hogy a cocker spániel mégiscsak vadászkutya. Időnként, főleg akkor, ha szagot kap vagy a szabadban sétálva egy másik kisállatot zsákmánynak tekint, a vadászösztön még a gazdi parancsát is felülírhatja. Legnagyobb szenvedélye az étel, azonban a jutalomfalatokkal csínján kell bánni, mert hízásra hajlamos. Kiváló a szaglása és imádja a vizet, ezen felül szeret kocsiban utazni is.
Alapvetően jó egészségnek örvendő kutyafajták a spánielek, azonban ők is hajlamosak bizonyos betegségekre. Sajnos a spánielek örökletes hajlama fokozza az olyan betegségek kialakulásának kockázatát, mint a veleszületett vestibularis szindróma, a belső fül egyensúlyához kapcsolható betegségek, részleges egy- vagy kétoldalú süketség, szürkehályog, zöldhályog és progresszív retina atrófia.
Ezen kívül a csípőízületi diszplázia, a térdkalácsficam, a pajzsmirigy alulműködés, különböző allergiák és az epilepszia kockázatával is számolni kell. Amire még érdemes odafigyelni az az úgynevezett „Cocker-düh”, ami az epilepsziához hasonló és agresszív dührohamokkal járó idegrendszeri probléma, kifejezetten erre a fajtára jellemző.
Ezen betegségek megelőzése érdekében már a tenyésztő kiválasztásánál is érdemes utána kérdezni a szülők, illetve a többi felmenő egészségügyi szűréséről, emellett pedig géntesztek segítségével már a legtöbb betegség kizárható.
A cocker spániel etetése trükkös dolog, mivel a kutyafajta egyik legnagyobb szenvedélye az étel és a jutalomfalatok. Viszont nem tartozik a túl magas mozgásigényű kutyafajták közé, ezért gyorsan túlsúlyossá válhat.
Naponta kétszer érdemes enni adni nekik, mindkét esetben magas energiatartalmú táplálékot. Fontos számára az állati fehérjékben gazdag étel, így a kiválasztott állateledel összetevőit mindig érdemes leellenőrizni. Érdemes elgondolkodni a vegyes tápláláson is, vagyis a száraztáp és nedves táp 50-50%-os megosztásán is.
Amire érdemes odafigyelni, hogy a gluténre érzékeny lehet a kutyus, illetve a legmegnyerőbb könyörgő tekintettel próbál majd rávenni arra, hogy minél több jutalomfalattal kényeztessük az ízlelőbimbóit. De bármennyire is fájdalmas, ne engedjünk a néma kérésnek, mert könnyen túlsúlyossá válhat a kutyus.
A cockerek egyik legvonzóbb tulajdonsága a selymes szőrük, ez viszont rendszeres ápolást igényel. Minimum kétnaponta, de akár naponta át kell kefélni a kutyust, különben a szőre könnyedén csomósodik, illetve filcesedésnek indul. Ennek érdekében a spánielt már kölyökkorában ajánlott hozzászoktatni a napi szintű bundaápoláshoz, ehhez kezdetben egy puha kefe is remek segítség lesz.
Nem szabad elhanyagolni a nehezebben hozzáférhető helyeket sem, mint amilyen például a hasa alja. A bunda növekedési ütemét számításba véve, kb. 2 havonta trimmelni kell a cocker spánielt.
A sétát követően mindig meg kell nézni, hogy nem ragadt-e bele valahol a szőrébe bogáncs vagy toklász, esetleg más élősködők. Rá jellemző hosszú, lelógó fülét heti szinten érdemes megnézni, hogy nincs-e rajtuk valamilyen fertőzésre utaló pirosodás vagy kellemetlen szag. Óvatosan, hogy ne sértsük meg az érzékeny területet, de a fülön lévő szőrt is ajánlott heti 1-2 alkalommal kikefélni, de minden egyes séta után benézni alá.
Mivel ez a kutyafajta igencsak vízimádó, ez alapvetően megnehezíti a bundája ápolását. Többek között emiatt az átlagosnál többször, hetente-kéthetente szükség van, és 2-3 hetente a körmeit is le kell vágni. A fogai védelme érdekében pedig rendszeresen fogat kell mosnia, ehhez a különböző snackek például ízletes és hasznos választásnak bizonyulnak.
A cocker spániel egy viszonylag sportos testalkatú kutyafajta, de ennek ellenére nem tartozik a legmozgásigényesebb fajták közé. Már napi 1-2 óra intenzív mozgással ki lehet elégíteni az aktivitási szintjét, főleg akkor, ha a számára különösen kedves úszás, labdajátékok, nyomkeresős-követős feladatok, az egyszerű séta, kocogás és futás is felkerül a palettára.
De természetesen a fizikai leterhelés mellett szellemileg is le kell foglalni az ebet, ha nem akarjuk, hogy szétrágcsáljon valamit. Emiatt egyébként az apportírozó játékok és a dummy játékok szintén nagy kedvencek lehetnek. És abszolút nem szabad meglepődni azon, hogy akár még a hideg vízbe is bemerészkednek egy őszi vagy téli séta során.
A cocker spániel nevelését már kölyökkorában érdemes elkezdeni, főleg, ami a szobatisztaságra nevelést illeti. Utóbbi esetében igencsak meg tudják makacsolni magukat, de szerencsére a dicséret és a kedvesség azért a szobatisztaság esetén is be szokott válni. A cocker spaniel nevelése során viszonylag könnyű dolgunk van, hiszen barátságos természete mindig arra törekszik, hogy örömöt okozzon a gazdinak, ezért többé-kevésbé hajlamos alávetni magát a parancsoknak.
Természetesen a vadászösztönéhez társuló makacsság azért jelen van, de ezt következetességgel és pozitív megerősítéssel - például dicséretekkel, illetve ésszerű mértékben alkalmazott jutalomfalatokkal - is le lehet győzni.
Fontos, hogy viszonylag korán, már 10-12 hetes korában elkezdődjön a szocializációja, például kutyaoviban. Jót tesz neki, ha már kiskorában minél több új ingerrel, emberrel és élménnyel megismerkedik. Abban az esetben, ha túlságosan makacs lenne a cocker spániel kölyök, akár egy engedelmességi tréning is hozzájárulhat a fejlődéséhez. De figyelj arra, hogy még akkor is, amikor rossz fát is tesz a tűzre, túl kemény szavakat ne használj a kutyussal szemben, mert nagyon magára tudja venni.
Arra különösen tekintettel kell lenni, hogy mentálisan és fizikailag is igencsak érzékeny fajta, nála a durva bánásmód, a katonás parancsszavak nem válnak be. Ez csak idegesíteni fogja, vagy meg fog ijedni és morgás, esetleg csattogtatás lesz a vége. A cockerek nevelése során a kedvesség, a biztatás, a dicséret, a játék és persze a jutalomfalat a legjobb út ahhoz, hogy kihozzuk a benne lévő jó tulajdonságokat.
Az amerikai és az angol cocker spániel esetében is viszonylag hosszú, 14-16 éves élettartammal kalkulálhatunk. Éppen ezért, hogy ezek az évek a kutyus és a gazdi számára is egyaránt egészséges és élménnyel teli esztendők legyenek, nagyon oda kell figyelni a cocker spániel kölyök kiválasztására, bár először talán azt érdemes megfontolni, hogy az életvitelünk megfelel-e a spániel igényeinek, hiszen ez a fajta rendkívül szorosan kötődik a családhoz és nem viseli jól, ha több órára magára hagyják.
Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy szaporítótól soha ne vásároljunk kutyát, kizárólag megbízható tenyésztőtől vegyük meg a kiszemelt kölyökkutyát.
A megbízható tenyésztő ismérve többek között az, hogy tagja valamilyen egyesületnek, valamint törzskönyvezve, oltási könyvvel, féregtelenítve és chippel együtt kínálja a kölyköt, plusz génteszttel és a szülőket érintő egészségügyi, valamint örökletes betegségeket feltáró szűrővizsgálatokkal tudja bizonyítani a kölyök egészségét. Emellett a jó tenyésztő a tartási körülmények biztosítása és a spániel kölyök etetése során is odafigyel arra, hogy az a fajta igényeinek megfelelő legyen.
Bár első ránézésre talán nem mondanánk meg, de a cocker spániel bundáját minimum 2 naponta, de inkább naponta ajánlott átkefélni, mert nagyon gyorsan csomósodik és filcesedik. Ráadásul heti-kétheti rendszerességgel a fürdést is érdemest beiktatni, valamint 2 havonta kutyakozmetikushoz is ajánlott elvinni egy trimmelésre, mert gyorsan nő a szőre. Szóval mondhatjuk, hogy a cocker spániel szőre igenis nagy odafigyelést és napi rendszerességű ápolást igényel.
Ugyanakkor megéri minden egyes perc, amit erre a szeretetteljes, kedves és egy kis mókára mindig kapható fajtára áldozunk.
A cocker spániel igazi családbarát kutyus, aki a család legkisebb és legnagyobb tagjaival is remekül kijön. Más kutyusokkal, macskákkal és egyéb háziállatokkal is megtalálja a közös hangot. Ha egy ragaszkodó könnyen tanítható, nem túl magas mozgásigényű, de azért egy kis sétában, kocogásban mindig benne lévő, játékra mindig kapható szeretetgombócot keresel, akkor a spániel tökéletes választás. Vele nemcsak a délutáni kocogás lesz kellemes, de este is szívesen odakuporodik melléd a kanapéra. Ráadásul nemcsak kertes házban, hanem lakásban is kiválóan érzi magát.
Abban az esetben, ha kifejezetten házőrzői feladatokra keresel kutyust, a cocker spániel nem lesz jó választás. Ez a kutyafajta túl barátságos ahhoz, hogy jelezze a betörőket. Amikor például egy idegen érkezik hozzátok, ugatással fogja „üdvözölni”, azonban nem kell hozzá sok idő, hogy elkezdjen barátkozni az idegennel. Emellett, ha olyan társra vágysz, amelyik kifejezetten nagy mozgásigényű és egész nap jönnétek-mennétek, sportolnátok, mozognátok. Vagy, ha túl gyakran és hosszú időre kell magára hagynod őt. A cocker spániel nagyon kötődik a gazdihoz és a családhoz, ezért már néhány órányi egyedüllétet is nehezen visel.
A szeretve tartott cocker spániel vidám, hűséges és barátságos társunk lesz, akivel nemcsak a jó, de a rossz pillanatokat is élmény lesz megosztani.
Hogyan ismerhető fel és kezelhető a kutya allergia? Olvassa el szakértői útmutatónkat a kutyaallergia tüneteiről, diagnózisáról és kezeléséről.
Az újra rendelés gyakoriságát a kosár megjelenítése után tudod megadni a kiválasztott termék esetében.
