ÍR FARKASKUTYA

Ősi vadászkutyától a társasági kedvencig: az ír farkaskutya története

Az ír farkaskutya a világ egyik legnagyobb kutyájának számít, ráadásul az egyik legrégebbi is. Az agarakhoz hasonlóan vélhetően az arab világból származik. A farkaskutya hosszú története az ókorba nyúlik vissza, az évszázadok során, pedig rengeteg mítosz és legenda épült fel a faj körül. Kijelenthetjük azonban, hogy az ír farkaskutya az őshonos nagy testű brit kutyák és a Közel-Keleti vadászkutyák keresztezéséből jött létre.

Ezeket a fenséges állatokat a kihalt ír jávorszarvas elejtéséhez használták. Az ír farkaskutya tartása kezdetben kiváltságnak számított, így csak a nemesek körében volt elterjedt.

A 15. századi Írországban a farkasok elárasztották a vidéket. Az ír kutyák, akik már akkor is híresek voltak a nagyvadak elejtéséről, elkezdtek specializálódni a farkasokra. Az 1700-as évek végére, amikor a farkasokat és más nagyvadakat Írországban kiirtották, az ír farkaskutyákra nem tartottak igényt és majdnem kihaltak. A lőfegyverek egyre nagyobb gyakorisága is hozzájárult a faj egyedszámának csökkenéséhez. Ezek ugyanis háttérbe szorították őket, így egy idő után feleslegessé váltak. Ez az eset egy tipikus példa arra, amikor egy fajta túl jól végezte munkáját.

1862-ben George Augustus Graham, a brit hadsereg kapitánya elkezdte átfésülni az országot az ír nemzeti kutya fennmaradt példányai után kutatva. Graham életcéljának tűzte ki a fajta védelmét, standardizálását és népszerűsítését, és ma is tisztelettel emlegetik nevét az ír farkaskutya rajongói.

Impozáns és nemes megjelenés: az ír farkaskutya külleme

Az ír farkaskutya szőrzete durva és kemény. Bundájának színe többféle is lehet. Találkozhatunk vele szürke, csíkos, vörös, fekete, fehér vagy őzbarna bundával is. Leggyakrabban azonban szürke színben fordul elő. A fekete megjelenésű farkaskutyák igazi ritkaságnak számítanak.
81-86 cm-es marmagasságával könnyen felhívja magára a figyelmet. Nem véletlen, hogy az ír farkaskutyák a világ legnagyobb kutyái között szerepelnek. Hatalmas méretei karcsú testalkattal rendelkezik, elvégre az agarak csoportjába tartozik.

Gyengéd óriás: az ír farkaskutya jellem

Az ír farkaskutya jelleme kettős. Gyakran mondják, hogy otthon olyan, mint egy bárány, ám a vadászat során igazi oroszlánként viselkedik. Rendkívül türelmes, nyugodt és kiegyensúlyozott. Érzékeny természettel rendelkezik, ezért fontos számára a pozitív megerősítés. Erős vágyat érez az emberi társaság iránt. Szereti a minőségi időtöltést családjával. Igazán intelligens, agresszivitás pedig szinte egyáltalán nincs benne – kivéve, ha egy zsákmányt üldöz –, így őrző-védő kutyának nem alkalmas.

A kutyák természetét sok minden befolyásolja. Ilyenek például a genetikai tényezők, a képzés, de akár a szocializáció is. A jó természetű kiskutyák általában kíváncsiak, hagyják, hogy megfogják őket. A problémásabb egyedeket is könnyen ki lehet szúrni. Ők általában elbújnak a sarokban és agresszíven viselkednek társaikkal szemben.

Az ír farkaskutya egészsége és jellegzetes betegségei

1. Érzékenység az anesztéziára: az ír farkaskutyák, érzékenyek az anesztéziára és egyéb gyógyszerekre, amelyek végzetesek lehetnek számukra még normál adag fogyasztása mellett is. Ez az érzékenység valószínűleg összefügg a fajta alacsonyabb testzsír százalékával. Egy ír farkaskutya méretéhez képest a normál adag gyógyszer általában túl sok a kevés testzsír miatt.
2. Csípődiszplázia: ez egy örökletes állapot. Lényege, hogy a combcsont nem illeszkedik szorosan a csípőízületbe. Egyes kutyák erős fájdalmat éreznek és sántítanak, míg másoknál ezek a tünetek nem jelentkeznek. A csípődiszpláziás kutyákat nem szabad tenyészteni, ezért kölyökvásárlás előtt mindenképpen kérj igazolást a tenyésztőtől, hogy a szülőket szűrték csípődiszpláziára.
3. Könyökdiszplázia: nagytestű kutyák körében gyakori örökletes állapot. A jelenlegi kutatási eredmények alapján az állapotot a könyök három csontjának különböző növekedési üteme okozza, ami ízületi lazasághoz vezethet. Ez fájdalmas sántaságot okozhat. Az állatorvos műtétet, testsúlykontrollt vagy gyulladáscsökkentő gyógyszert javasolhat a fájdalom enyhítésére.
4. Máj shunt: a máj shunt rendellenes véráramlást jelent a máj és a test között. Ez azért probléma, mert a máj felelős a méregtelenítésért, a tápanyagok anyagcseréjéért és a gyógyszerek kiválasztásáért. Tünetek lehetnek többek között étvágytalanság, alacsony vércukorszint, időszakos emésztési és húgyúti problémák, gyógyszer intolerancia és növekedési visszamaradás. A tünetek általában kétéves kor előtt jelentkeznek. Hosszútávú kezelésként a korrekciós műtét és egy speciális diéta is szóba jöhet.
5. Szívbetegség: az ír farkaskutyák hajlamosak lehetnek szívbetegségekre, elsősorban a szívelégtelenségre, amit dilatált kardiomiopátia okoz. Ez akkor fordul elő, amikor a szívizom nagy mértékben elvékonyodik és nem tud normálisan összehúzódni. Ennek következtében a szívnek keményebben kell dolgoznia, ezért megnagyobbodik. A betegségben szenvedő kutyáknál rendellenes szívritmuszavar lép fel, és a szívelégtelenség jeleit mutatják. Gyengeség, étvágytalanság, fogyás, depresszió, nehéz légzés, enyhe köhögés és megnagyobbodott has jellemezheti. A gyógyszeres kezelés, pihenés és diéta ideiglenes segítséget nyújthat.
6. Fibrocartilaginous Embolic Myelopathy: ez az állapot akkor fordul elő, amikor a porcos anyagdarabok elzárják a gerincvelőt ellátó véredényeket, ami a hátsó lábak részleges vagy teljes bénulását okozza. Az állapot általában a 3 és 6 éves kor közötti kutyákat érinti, és hirtelen jelentkezhet bármilyen tevékenység közben. Célzott kezelés nem ismert, de a jó hír, hogy néhány kutya állapota idővel spontán javul. Gyakori azonban a teljes lebénulás.
7. Osteochondrosis Dissecans: az említett betegség egy ortopédiai állapot, amelyet a porcos szövetek nem megfelelő növekedése okoz az ízületekben. Általában a könyökben fordul elő, de a vállakban is jelentkezhet. Fájdalmas ízületi merevséget okoz, olyannyira, hogy bizonyos esetekben a kutya nem tudja behajlítani a könyökét. Már négy- és kilenc hónapos korban kimutatható az állapot. A túlzott táplálás „növekedési formula” kölyökkutya ételekkel vagy magas fehérjetartalmú ételekkel hozzájárulhat a kialakulásához.
8. Osteosarcoma: az osteosarcoma egy nagy és óriás fajtákat érintő agresszív csontdaganat. Első jele lehet többek között a sántaság, de mindenképpen röntgenfelvétel szükséges, hogy meghatározzák, a sántaság oka daganat-e. Az osteosarcomát általában a végtag amputálásával és kemoterápiával kezelik. Kezeléssel a kutyák kilenc hónaptól két évig vagy egy kis szerencsével és odafigyeléssel akár tovább is élhetnek. Szerencsére a kutyák jól alkalmazkodnak a háromlábbal való élethez. Nem szenvednek ugyanazoktól a kemoterápia mellékhatásaitól, mint az emberek, például a hányingertől vagy a hajhullástól.
9. Progressive Retinal Atrophy (PRA): a PRA egy degeneratív szembetegség, amely végül vakságot okozhat a szem hátsó részén található fotoreceptorok elvesztése miatt. Az állapot évekkel azelőtt kimutatható, hogy a kutya bármilyen jellegű vakság jeleit mutatná. Szerencsére a kutyák képesek más érzékszervekkel kompenzálni a vakságot, és egy vak kutya is teljes és boldog életet élhet. A megbízható tenyésztők évente vizsgáltatják kutyáik szemeit állatorvosi szemorvossal és nem tenyésztenek beteg kutyákat.
10. Gastric Dilatation-Volvulus (Bloat): közismert nevén gyomorcsavarodás, egy életveszélyes állapot. Ez főleg a nagy, mély mellkasú kutyákat érinti. Különösen akkor fordulhat elő, ha naponta egy nagy étkezést kapnak, gyorsan esznek, nagy mennyiségű vizet isznak, ráadásul gyorsan, vagy intenzív mozgást végeznek evés után. A gyomorcsavarodás akkor fordul elő, amikor a gyomor gáz vagy levegő miatt kitágul, majd megcsavarodik. Ilyenkor a kutya nem tud böfögni vagy hányni, hogy megszabaduljon a gyomrában lévő felesleges levegőtől, és a véráramlás a szív felé akadályozottá válik. Ennek következtében a vérnyomás leesik, és a kutya sokkba kerül. Ilyenkor az azonnali orvosi beavatkozás életmentő lehet.

Az ír farkaskutya gondozása

A felnőtt kutyusoknak naponta két 20 perces játékszünetre van szükségük, amikor szabadon futhatnak. A mozgás nagyon fontos nekik, ám az étkezések előtt egy órával és után két órával érdemes inkább csendespihenőt tartani, hogy elkerüljük a gyomorcsavarodást.

A kölyköknek sok szabad játékra van szükségük, de a futást ebben az életszakaszban korlátozni kell. A nagyobb kutyafajták ugyanis hajlamosak ízületi problémákra. A növekedési és fejlődési szakaszban történő túlzott mozgás károsíthatja az ízületeiket. A pórázon történő séták sokkal biztonságosabbak ezzel a fajtával, mivel, ha észrevesznek egy potenciális zsákmányt, nem fognak gondolkodni, egyből rájuk vetik magukat. Az üldözés során a zsákmányra koncentrálnak, nem a forgalomra, így könnyen kárt okozhatnak magukban és másokban egyaránt. Az ír farkaskutyák intelligensek és képezhetők, ha következetesen állunk hozzájuk és pozitív megerősítési technikákat alkalmazunk.

Az ír farkaskutya egész évben folyamatosan vedlik, ezért érdemes hetente átfésülni. Évente egy-két alkalomnál többször nem szükséges fürdetni, hacsak nem hempergett sárban kedvenced.

Hetente két-három alkalommal a fogmosásra is időt kell szánni a fogkő lerakódás megelőzése érdekében. A napi fogmosás még jobb, ezzel megelőzhető az ínybetegség és a rossz lehelet. A kutya körmeit havonta egyszer-kétszer ajánlott levágni, ha ő nem koptatja természetes úton. Ez azért fontos, mert így el tudjuk kerülni a fájdalmas szakadásokat és egyéb problémákat.

Nevelése

Mint minden kutya, az ír farkaskutya is korai szocializációra szorul. Meg kell tapasztalnia a különböző hangokat, fényeket, az utazást, illetve az emberek közelségét. A szocializáció segít biztosítani, hogy a kutyus jól alkalmazkodó felnőtté váljon.

Fontos, hogy már kölyökkorban megtanítsuk neki a legfontosabb vezényszavakat, ezzel később egy kis szabadságot is tudunk majd biztosítani kedvencünknek. Jó észben tartani azonban, hogy ettől a fajtól soha nem várhatunk vak engedelmességet.

Vannak bizonyos szabályok, amiket minden körülmény között be kell tartatnunk kutyánkkal. Ilyen például, hogy nincs ölben alvás. Kiskorban ez ugyan nem okoz problémát, ám amikor a kutya már egy felnőtt nő testsúlyával rendelkezik, akkor már nem olyan kényelmes ez a pozíció. Ha viszont a kutya megtanulta kölyökkorában, hogy ezt lehet, akkor nem fogja megérteni, hogy a szabály miért változott meg hirtelen.

Illik hozzám az ír farkaskutya?

Bár az ír farkaskutyák gyengédek a gyerekekkel, nagy méretük miatt kisgyermekek mellé nem ajánlottak, hiszen könnyen fellökhetik őket. Ráadásul egy óvodás korú gyerekeknek könnyen eszébe juthat, hogy póniként tekintsenek a kutyára, ez azonban minkettejüknek veszélyes lehet.
Korai szocializációval és képzéssel az ír farkaskutyák jól kijönnek más kutyákkal, ám kisebb állatok mellé nem ajánlott tartásuk, mert zsákmánynak tekintheti őket.

A kutya hatalmas méretei miatt a legjobb otthon egy egyszintes családi ház lehet elkerített kerttel és egy következetes gazdval.