Dobermann, a hűséges őrszem. Hihetetlenül intelligens és kedves kutyafajta, ami méltán az egyik legnépszerűbb Magyarországon.
Tudj meg róla mindent fajtaleírásunkból!
A dobermann a hűséges őrszem. Hihetetlenül intelligens és kedves kutyafajta, ami méltán az egyik legnépszerűbb Magyarországon. Tökéletes munkakutya, de a megfelelő ember mellett igazán jó házikedvenc, valódi családtag is lehet.
És habár kissé szigorú külseje miatt sokan tartanak tőle, egy tapasztalt kutyatartó igazi kezesbárányt tud nevelni belőle. Tarts velünk és megmutatjuk azt, kinek és milyen körülmények közt lehet egy dobermann igazán jó társ a mindennapok során.
A dobermann egy német kutyafajta, amely kitenyésztője, Friedrich Louis Dobermann nevét viseli. Karl Friedrich Louis Dobermannak az 1870-es években adószedő-, gyepmester- és sintérként tevékenykedett Apolda nevű türingiai kisvárosban. Dobermann a különösen éber és szigorú kóbor kutyákat megőrizte és tenyésztési célzattal alkalmazta. Célja egy olyan őrző-védőkutya kitenyésztése volt, mely hűséges és rettenthetetlenül megvédi gazdáját.
A tenyésztési folyamat során a legnagyobb szerepet az úgynevezett „mészároskutyák” játszották. A ma ismert dobermann jellegzetes fajtajegyeit többnyire a rottweiler, a német juhászkutya, a német pinscher és a weimari vizsla fajtáktól kapta.
Dobermann halála után a szintén apoldai származású Otto Göller vette át a stafétát és folytatta a fajtával való kísérletezést. Ő alapította meg 1899. augusztus 27.-én az első dobermann klubot, melynek nevében megjelent a dobermann pinscher elnevezés is. Javarészt neki köszönhető, hogy a ma ismert dobermann kutya az egész világon elterjedté vált.
A fajta ugyanebben az évben, 1899-ben szerepelt először az apoldai kutyakiállításon. Ekkor még sokkal robusztusabb és agresszívabb volt, mint manapság. A legnagyobb népszerűségre a világháborúk idején tett szert. Ezekben az időkben ugyanis rendőr-és katonai kutyaként használták. Az I. világháborúban a német hadseregben üzenetvivő-, aknakereső- és mentőkutyaként alkalmazták. míg a II. világháborúban már az amerikaiak oldalán is feltűnt.
Azoknak, akik szeretnének dobermannt tartani, tudniuk kell, hogy ez a fajta elsősorban nem házikedvenc, hanem őrző- és védőkutya. Jelleme ennek köszönhetően bátor és erős. A dobermann megfélemlíthetetlen, nem meglepő tehát, hogy munkakutyaként a rendőrségnél és katonaságnál is gyakran alkalmazzák. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy agresszív lenne.
A megfelelő nevelés mellett ugyanis a dobermann békés, nyugodt és engedelmes kutya. A jól szocializált egyedek soha, senkit nem harapnának meg vagy bántanának ok nélkül. Egy dobermann hűséges társ, aki lojálisan szolgálja és védelmezi a gazdáját. Tökéletesen képes beilleszkedni a családba és bizonyos határok közt a gyerekekkel is képes jól kijönni. Idegenekkel szemben szkeptikusak, azonban ez nem jelenti azt, hogy támadó attitűdöt vennének fel. Sokkal inkább azt, hogy fenntartásokkal kezelik az ismeretleneket és bizalmatlanabbak velük.
Nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni, hogy rengeteg múlik azon, hogy a gazdája milyen nevelésben részesíti a kutyát. Egy dobermannak ugyanis erős, határozott falkavezérre van szüksége annak érdekében, hogy szófogadó, jól szocializált kedvenc váljon belőle. Attól pedig, hogy nem ért a szóból, nem kell tartanunk. A dobermann az ötödik legintelligensebb kutyafajta a világon.
Fontos azonban, hogy időt és energiát fektessünk képességei fejlesztésébe. A megfelelő odafigyelés és törődés mellett így nemcsak kiváló munkakutya, de remek családi kedvenc is válhat belőle.
Jellegzetesen impozáns megjelenésű kutya. Elegáns kiállású, erős és jól izmolt (izmos) testfelépítésű. Már első ránézésre igazi tekintélyparancsoló fajta. Korábban jellemző volt a fülek és a farok csonkítása, mely még erőteljesebb kisugárzást biztosított a kutyának. Ez eleinte a kutya őrző-védő feladataiban jelentett segítséget. Ezt később csupán esztétikai jelleggel alkalmazták, hiszen erélyesebb, agresszívabb megjelenést eredményezett. Mára azonban állatvédelmi okokból a fülek és a farok csonkítása tiltott. Így a korábban rendkívül fenyegető megjelenésű fajta mára külső jegyeit tekintve is barátságosabb és szelídebb lett.
A német fajtastandard szerint a dobermann szőrzete csak fekete és barna lehet. Amerikában azonban négyféle szín, a fekete, a barna, a kék és az úgynevezett őzgida színű dobermann is megtalálható. A kanok marmagassága 68–72 cm, a szukáké 63–68 cm. Az átlagos súlya a nőstényeknek 32-35 kg, a kan 40-45 kg is lehet.
A dobermann szőrzete rövid, kemény, sűrű és sima. Különösebb ápolást nem igényel, azonban szőrét legalább hetente egyszer érdemes kikefélni. Már csak azért is, mert hajlamos a vedlésre. Fogait is ajánlott hetente 1-2 alkalommal megmosni, de tisztító hatású rágókát biztosíthatunk a számára. Valamint a fül rendszeres tisztítása is javasolt, a gyulladások és a különböző betegségek hatékony elkerülése érdekében.
Táplálkozást tekintve ugyanazt elmondhatjuk róla, mint a legtöbb kutyafajtáról. A dobermann számára is fontos a fehérjedús étrend, melynek nagyrészét a húsnak kell kitennie. Kedvencünk számára választhatunk prémium minőségű nedves- vagy száraztápot, de akár nyers hússal is etethetjük. Fontos azonban, hogy kizárólag a legjobb minőségű táp mellett tegyük le a voksunkat. Az olcsó, gabonával dúsított eledeleket az egészséges fejlődés érdekében messzire kerüljük! Már csak azért is, mert kiemelkedően magas energiaszinttel rendelkező kutyáról beszélünk.
Fontos megemlíteni, hogy mivel az alapvetően magas dobermann mellkasa mély, így a kutya hajlamos a gyomorcsavarodásra. Ez a probléma végzetes is lehet, így fokozottan figyeljünk oda az etetés módjára. A tálját ne a földre tegyük, használjunk inkább egy kis állványt vagy asztalt erre a célra. Közvetlenül etetés után pedig sose induljunk sétálni vagy játszani. Hagyjuk, hogy a kutya legalább egy órát pihenjen.
A dobermann egy alapvetően robosztus felépítésű kutyafajta. Első ránézésre erősnek és egészségesnek tűnik, azonban sajnos sok genetikailag öröklődő betegségre lehet hajlamos. Ilyen például a csípődiszplázia, a progresszív retina atrófia, a pajzsmirigy-alulműködés, valamint a szívizomgyengeség. De egyes dobermannok esetében a véralvadási zavarok és akár a narkolepszia is problémát jelenthet.
Viszonylag gyakran előfordul továbbá az úgynevezett Wobbler-szindróma is. Ez egy nyaki gerincszakasz deformitása okozta idegi probléma, mely akadályozza az agy és a test többi része között folyó idegkapcsolatot. A koordinálatlan mozgás és a botladozás egyértelmű jele lehet a Wobbler-szindrómának, súlyos esetben pedig a betegség bénuláshoz is vezethet.
Az ilyen jellegű genetikailag öröklődő betegségek elkerülése miatt fontos, hogy doberman kölyköt kizárólag megbízható tenyésztőtől vásároljunk. Olyantól, aki a kutya felmenőinek egészségét a szükséges papírokkal és referenciákkal egyaránt igazolni tudja.
Mint ahogy azt már fentebb is említettük, a dobermann nagyon erős jellem. Éppen ezért nevelésére mindenképp időt és energiát kell áldozni. Tartása ebből adódóan gyakorlott kutyásoknak ajánlott. Olyanoknak, akik határozottan és következetesen tudják nevelni. Akik tisztában vannak az ember-kutya rangsorral és a dobermann testi erejétől sem riadnak vissza.
Mérete miatt talán meglepő lehet, de a dobermann lakásban is jól tartható kutyafajta. Ennek oka, hogy rendkívül lojális, és általában egy tapodtat sem mozdul a gazdája nélkül. Fontos azonban, hogy mozgásra és tanulásra való igényét kielégítsük. Így a tartása azon gazdik számára nem ajánlott, akik nem érnek rá arra, hogy kedvencükre naponta legalább fél órát szánjanak. Alapvetően intelligens és lojális kutyafajta. És habár a jól nevelt dobermann a gyerekekkel is kijön, ettől független nem ajánlott olyan helyre, ahol több kisgyerek is van.
Hogyan ismerhető fel és kezelhető a kutya allergia? Olvassa el szakértői útmutatónkat a kutyaallergia tüneteiről, diagnózisáról és kezeléséről.
Az újra rendelés gyakoriságát a kosár megjelenítése után tudod megadni a kiválasztott termék esetében.
