Gyakran megállsz a hatalmas áruházi polcok előtt, és csak nézed a színes zsákokat? Az egyik oldalon ott a csillogó, prémium eledel, aminek az ára láttán néha felszisszensz, a másik oldalon pedig a névtelen, „gazdaságos” kiszerelés, ami szinte magát kínálja a kasszánál. Természetes, hogy szeretnél spórolni, hiszen a rezsi és a bevásárlás mellett a kutya vagy macska ellátása is komoly tétel a családi költségvetésben. De vajon a blokkon szereplő kisebb összeg valódi megtakarítást jelent, vagy csak egy ügyes illúzió, amit később az állatorvosi rendelőben fizetsz meg? Ebben a cikkben a puszta matematika és a biológia nyelvén nézzük meg, mi kerül valójában a tálkába.
A válasz röviden: nem feltétlenül! A látszólagos olcsóság mögött ugyanis egy egyszerű biológiai tény húzódik meg: az emészthetőség. Az alacsony árkategóriás termékeknél a gyártók gyakran használnak gabonaféléket. Ilyen például a kukorica, a búza vagy a különböző malomipari melléktermékek. Ezek bár eltelítik az állat gyomrát, a szervezetük számára nehezebben hasznosíthatóak. Ezzel szemben a prémium eledelek koncentráltabbak, több bennük a valódi hús és a jól hasznosuló fehérje.
Képzeld el úgy, mintha neked kellene választanod egy tányér tápláló pörkölt és három tál üres főtt tészta között. Mindkettővel jóllaksz, de a tésztából sokkal többet kell megenned ahhoz, hogy ugyanannyi energiád legyen, és hamarabb is éhezel meg utána. Ugyanez történik a kedvenceddel is. Az olcsóbb tápból egyszerűen nagyobb mennyiséget kell a tálba szórnod, hogy kedvenced megkapja a napi szükséges kalóriát. Így a hatalmas, 15 kilós zsák sokkal gyorsabban elfogy, mint egy ugyanekkora, de jobb minőségű eledel. A nap végén tehát nem a kilogrammonkénti ár számít, hanem az, hogy hány napig tart ki a csomag.
Tipp: tenyésztők körében az is egy elterjedt praktika, hogy megfigyelik a kutya székletének mennyiségét. Ha kedvenced prémium vagy szuper prémium minőségű tápot kapott, akkor annak nagy részét hasznosítja, és ez kisebb mennyiségű székletürítéshez vezet.
A pontos matekhoz két fontos adatot kell kiderítened a táp csomagolásáról. Az egyik a kilogrammonkénti ár, a másik pedig a gyártó által javasolt napi adagolás. Ne a szemedre hagyatkozz, mert a legtöbb gazdi hajlamos túlméretezni a porciókat!
Adagolásnál érdemes konyhai mérleget használni legalább az első alkalommal, hogy pontosan tudd, mennyi eledelre van szüksége kedvencednek.
Érdemes figyelni az összetevők listáját is. A magyar szabályozás szerint az összetevőket mennyiségi sorrendben kell feltüntetni. Ha az első helyen gabonafélék állnak, az már jelzi, hogy a táp energiatartalma „hígított”. A minőségi termékeknél az első helyeken konkrétan megnevezett húsforrásokat találsz, például csirkehúst vagy lazacot. Ezeknek a biológiai értéke magasabb, tehát kevesebb is elég belőlük. Emellett a prémium tápok gyakran tartalmaznak olyan extrákat, mint az ízületvédők vagy speciális vitaminok.
Arról, hogy mitől prémium egy kutyatáp, itt olvashatsz bővebben: Száraz kutyatápok [2024]: prémium vagy nem prémium?
A helyes adagolás alapja kedvenced felnőttkori testmérete. Ha például felnőtt, normál testalkatú kutyád van, akkor használd a nagyon egyszerű különbségi mérés módszerét. Először állj rá te a mérlegre, és jegyezd fel a súlyodat. Ezután vedd ölbe a kedvencedet (ha tudod), és álljatok rá együtt. A két érték közötti különbség lesz az állat pontos súlya.
Ha a kutyád túl nagy ahhoz, hogy felemeld, a pontos súlyát a legtöbb állatorvosi rendelőben, vagy országszerte több ALPHAZOO áruházban erre alkalmas mérlegen meg tudod mérni.
Persze, ehhez tudnod kell azt is, hogy kedvencednek megfelelő-e a testtömege, vagy sem. Erről korábban itt írtunk bővebben: Dagi a kutyám, vagy csak vastag a bundája? – Így mérd fel kedvenced kondícióját otthon!
Most jön a lényeg: felejtsd el a zsák árát, nézzük a napi költséget! A képlet egyszerű: oszd el a zsák árát a súlyával, így megkapod a kilogrammonkénti árat. Ezt szorozd meg 0,001-el, hogy megkapd a grammonkénti árral. Ez azért fontos, mert a napi ajánlott mennyiséget is grammban határozza meg a csomagolás. Az így kapott számot szorozd meg a napi ajánlott mennyiséggel, amit korábban kilestél a táblázatból.
Vegyünk egy konkrét példát:
Ha egy 10 kg-os kutyatápot vettél 21.990 Ft-ért, akkor az alábbi lesz a képlet:
(21.990*0,001)*napi ajánlott etetési mennyiség = adagonkénti költség.
Egy 20 kilós, átlagos mozgású kutya esetében egy gyengébb minőségű tápból naponta körülbelül 350-400 grammra van szükség. Egy prémium, magasabb energiatartalmú tápból ugyanehhez az állathoz elég lehet 250-280 gramm is.
Ha az olcsóbb táp 800 forint kilónként, a prémium pedig 1500 forint, elsőre az utóbbi tűnik drágának. De ha kiszámolod, látni fogod, hogy az olcsóbból naponta 320 forintot „eszik meg” a kutya, a drágábból pedig 375 forintot. A különbség naponta mindössze 55 forint.
Most gondolj a hosszú távú hatásokra! Ha a jobb minőségű táppal csak egyetlen ilyen látogatást megelőzöl az évben, máris visszanyerted a napi különbözetet. A minőségi táplálás tehát nem luxus, hanem egyfajta biztosíték az egészségesebb jövőre! A kevesebb, de jobb minőségű eledel kisebb terhelést jelent az emésztőrendszernek, fényesebb szőrt és több energiát ad.
A matek végén pedig kiderül: az olcsó néha tényleg drágább.
Az újra rendelés gyakoriságát a kosár megjelenítése után tudod megadni a kiválasztott termék esetében.
