Március és november között egyetlen apró csípés is végzetes lehet a kedvenced számára. A szívférgesség ma már nem a távoli, mediterrán országok egzotikus betegsége, hanem a hazai valóság, amely a mi kertjeinkben is leselkedik. Sokan még mindig azt hiszik, hogy elég egy egyszerű nyakörv, vagy hogy a macskákat elkerüli a baj. Cikkünkből most megtudhatod, hogyan megvédd a négylábú családtagodat a szívférgességtől.

Miért pont nálunk terjed ez a kór?

A szívférgesség egy rendkívül veszélyes fonálféreg, amely hazánkban viszonylag új keletű betegség. Az első hazai fertőződésű esetet 2007-ben diagnosztizálták kutyában, azóta a helyzet drasztikusan romlott. A betegség mára országosan endémiássá (egy adott területen tartósan jelen lévővé) vált. A terjedés hátterében a klímaváltozás és az inváziós szúnyogfajok térnyerése áll. Fontos tudnod, hogy a parazita (élősködő) közvetlenül állatról állatra nem képes terjedni: a fertőzés átviteléhez és a lárvák fejlődéséhez mindenképpen szükség van a csípőszúnyogokra, mint köztigazdákra.

Hogyan alakul át a szúnyogcsípés súlyos betegséggé?

A folyamat azzal kezdődik, hogy a szúnyog vért szív egy fertőzött állatból, és felveszi az első stádiumú lárvákat. Ahhoz, hogy ezek a lárvák fertőzőképessé váljanak a szúnyogban, szigorú környezeti feltételek kellenek. A fejlődés alsó biológiai küszöbértéke 14°C. Ezen hőmérséklet alatt a lárvák fejlődése teljesen leáll. A szúnyog élettartama ritkán haladja meg a 30 napot, így hidegebb időjárás esetén a fertőzésátvitel meghiúsul. Amikor a fertőzött szúnyog újra vért szív, a lárvák a véráramba jutnak, majd a szövetek között vándorolva elérik a tüdő nagy ereit. A teljes kifejlődés és az ivarérettség elérése kutyákban átlagosan 6–8 hónapot vesz igénybe. A felnőtt férgek hossza a 30 centimétert is elérheti, és akár 5–7 évig is élhetnek a gazdatestben.

Hol és mikor leselkedik a legnagyobb veszély a kedvencedre?

A fertőzés esélye szorosan összefügg a földrajzi és időjárási tényezőkkel:

• természetes vízpartok: például a Balaton, a Velencei-tó, valamint a Duna és a Tisza ártéri területei kiemelt kockázatú zónák.
• ház körüli kertek: az esővízgyűjtő hordók, kerti tavak, kint felejtett edények tenyészhelyként szolgálnak a szúnyogoknak.
• szezonális és napszaki aktivitás: a kockázat elsősorban márciustól novemberig tart, de javasolt az egész éves védekezés. Az eltérő szúnyogfajok miatt a nap bármely szakaszában történhet csípés. A lepkeszúnyogok éjszaka, a púposszúnyogok nappal, a törpeszúnyogok a vihar előtti fülledt melegben támadnak. 

Mit művel ez a parazita a kutya szervezetében?

A férgek jelenléte súlyos, sejtszaporulattal járó érfal-átépülést, úgynevezett érbelhártya-gyulladást okoz a tüdőartériákban. Az érfal megvastagszik, rugalmassága csökken, belső átmérője beszűkül. Ez tüdő-magasvérnyomáshoz, majd jobboldali pangásos szívelégtelenséghez és hasvízkórt eredményező folyamatokhoz vezet.

A betegség leginkább két súlyos szövődmény miatt félelmetes:

1. vena cava szindróma: a hatalmas féregtömeg hátracsúszik a jobb szívfélbe, mechanikai blokkot és akut érpályán belüli vörösvértest-szétesést okozva. Sebészi beavatkozás nélkül az elhullás szinte 100%.
2. tüdő-tromboembólia: az elpusztuló férgek darabjai elzárják a tüdőartériákat, ami akut fulladást, vérzést és hirtelen halált idézhet elő.

Milyen diagnosztikai tesztek állnak az állatorvosok rendelkezésére?

A diagnosztika mindig többlépcsős. Ha a Knott-teszt pozitív, de az antigénteszt negatív, akkor az esetek döntő többségében Dirofilaria repens (bőrféreg) fertőzéssel állunk szemben. Pozitív diagnózis után kötelező a kétirányú mellkasröntgen és az szívultrahang elvégzése. 

Hogyan épül fel a biztonságos megelőzés?

A megelőzés alapelve a fiatal lárvaalakok elpusztítása. Szigorú szabály: 6 hónaposnál idősebb kutyánál tilos a lárvaölő kezelést előzetes szűrés nélkül elkezdeni! Ha a szervezetben már sok mikrofilária kering, a preventív szerek hirtelen, tömeges lárva-elhalást okoznak, ami halálos anafilaxiás (súlyos allergiás) sokkhoz vezethet. Kölyköknél a kezelést legkésőbb 52 napos korban meg kell kezdeni szűrés nélkül. A modern védekezés a kettős védelem elvét követi: a repellens nyakörvek vagy cseppek mellett kötelező a havi tabletták adagolása (pl. Nexgard Spectra, Simparica Trio, vagy a csak belső parazitákra ható Milprazon). Kiegészítésként vegyszermentes, természetes riasztó spray-k is használhatók. 

Milyen veszélyeket rejt a már kialakult fertőzés kezelése?

A felnőtt férgek kiirtására az Amerikai Szívférgesség Társaság (AHS) által jóváhagyott egyetlen protokoll a speciális gyógyszerek alkalmazásán alapul. Ez egy 270 napig is elhúzódó, rendkívül összetett folyamat. A kezelés alatt és után a kutyát hetekig szigorú ketrecnyugalomban kell tartani, mert a minimális mozgás miatti pulzusemelkedés is azonnali, végzetes tüdőembóliát okozhat. 

Érintettek-e a macskák is? És mi a helyzet az emberrel?

A macska atipikus gazda, szervezetében a lárvák nagy része elpusztul, de már 1–2 kifejlett féreg is azonnali elhullást okozhat náluk. Macskák számára nincs biztonságos kezelés, így náluk a havi preventív spot-on készítmények jelentik az egyetlen védelmet. Ugyanez igaz a kifejezetten fogékony vadászgörényekre is. 

Emberben klasszikus megbetegedés nem alakul ki, a szívféreg lárvái a tüdőben elhalva egy kötőszövetes tokot, úgynevezett gyulladásos szövetcsomót képezhetnek. Ezzel a legnagyobb probléma, hogy a röntgenen vizsgálva hasonlíthat egy tüdődaganatra. A bőrféreg az ember bőre alatt vagy a szem kötőhártyája alatt okozhat mozgó csomókat, amelyeket sebészileg kell eltávolítani.

A szívférgesség elleni harc közös felelősségünk!

A kezeletlen állatok folyamatos fertőzési forrásként működnek a környezetük számára. A védekezés kulcsa:

• az évenkénti kötelező szűrővizsgálat a szúnyogszezon kezdetén,
• az egész évben megszakítás nélkül alkalmazott preventív készítmények,
• és amire kevesen gondolnak: pangóvizek felszámolása saját kertedben!

Ha szeretnél még többet megtudni a szívférgességről, olvasd el ezt is: 

Szívférgesség: Tudd meg, hogyan védheted meg kedvenced!