ÍR SZETTER

Vadászatról a családi házig: az ír szetter története

Nevéből könnyen kikövetkeztethetjük, hogy a fajta Írországból származik. A szettert elsősorban vadászmadarak felkutatására tenyésztettek ki, kihasználva kiváló szaglásukat. A vadászat során a szetter jelzi a vadásznak, hogy megtalálta a megsebzett madarakat. Olykor nemcsak megmutatja a vad helyét, hanem el is hozza. Ebben kiváló úszó képessége segíti. Ma a szetterek vadászkutyaként, puskás vadásszal dolgoznak együtt.

Az 1800-as évek ír vadászai tenyésztették ki a karcsú, hosszúlábú ír szettereket azzal a céllal, hogy szabadon és gyorsan mozogjanak, így jobban tudják bejárni az Ír-sziget széles, lapos vidékeit. Ezzel szemben az ír szetter skót rokona, a gordon szetter, arra volt kiképezve, hogy sziklás, nehéz terepen álljon helyt.

A fajta első írásos említései – amelyek a XVII. század közepéről származnak – még egy vörös-fehér ír szetter kutyáról számolnak be. Az ír szetternek az angol szetter, a spániel, a pointer és a gordon szetter is szerepel a felmenői között. Az ír szetter népszerűsége az 1960-as és 1970-es években ugrásszerűen nőtt meg. Ez nem csoda, hiszen a Red nevű gyönyörű kutyust bemutató könyvek és filmek, valamint Nixon elnök házi kedvence, aki King Timahoe is a Fehér Házban élt sokat tett az ügy érdekében.  Az 1800-as években a magyar vadászok is kedvet kaptak a szetterekhez és több lelkes rajongója is lett az efféle kutyáknak.

Elegáns és szemet gyönyörködtető: az ír szetter megjelenése

Az ír szetter elegáns kiállású, közepesen nagytestű vadászkutya, mely alkata igen atletikus. Bundája gesztenyebarna, mahagónivörös vagy bronzvörös színekben fordul elő. Középhosszú szőrzete selymes és sima. A fején és a mellső lábain rövid, puha.  Sötét, csillogó szeme mandula formájú, feje hosszú és keskeny, nyaka izmos, füle puha és lelógó. Farka közepesen hosszú, lábai izmosak és inasak.  Súlya 30 kg körül mozog, s igen arányosan oszlik el. Marmagassága 70 cm-es vállmagasságig terjed. 

Barátságos, intelligens és energikus: az ír szetter jelleme

Az ír szetter imád a figyelem középpontjában lenni, és bármit is tesz, abban ott van az energia, a vidámság és olykor némi féktelenség is. Nagyon pajkos, természetétől azonban a makacskodás sem áll távol. Határozottan szereti, ha a saját feje után mehet. Szerethető személyisége több, mint 200 éve vonzza a gazdikat. 

Az ír szetterek barátságos kutyák, akik szeretnek új pajtásokat szerezni. A türelmes, pozitív kiképzésre nagyon jól reagálnak. Bátor és szívós vadásztársaknak tartják őket, akik gondtalan hozzáállással végzik munkájukat. Ha ez a kutya kiszimatolja egy állat nyomait az erdő szélén, lehet bármily jólnevelt, gyakran elfeledi azt, és ha lehetősége van rá, odaszalad. Amint kikerül a lakásból máris érzi a természet hívó szavát: az elegáns megjelenés mögött kiváló vadász rejtőzik, aki szereti rendszeresen kiélni vadászszenvedélyét.

Az ír szetter egészsége és jellegzetes betegségei

Az ír szetterek többnyire egészségesek, de ők is hajlamosak lehetnek bizonyos problémákra. Bár nem minden kutyusnál jelentkeznek ezek a betegségek, mégis fontos, hogy tisztában legyél velük, ha ezt a fajtát választod:

1. Csípőízületi diszplázia: a csípőízületi diszplázia egy örökletes rendellenesség, melynek lényege, hogy a csípőízület vérellátása nem működik megfelelően. Ennek következtében ezen a területen a combcsont felső részei károsodnak. Már 4 hónapos kutyusoknál is jelentkezhet, de mindenképpen 1 éves kor alatt jelentkezik. A diszplázia sok esetben tünetmentesen kezdődik, a kutyus idősödésével azonban gyulladás, fájdalom és sántítás léphet fel. Egyik legjellemzőbb tünete, hogy a kutya húzza a lábát. Bár tornáztatással és megfelelő diétával sokat lehet javítani az állapoton, teljesen nem gyógyítható. Mivel csípődiszpláziával diagnosztizált kutya nem tenyészthető, mindenképp kérj a tenyésztőktől negatív teszteredményt!
2. Pajzsmirigy alulműködés: a pajzsmirigy alulműködés során a szervezet nem tudja fenntartani a megfelelő pajzsmirigy hormonszintet. Tünetei közé tartozik a súlygyarapodás, a szőrzet elvékonyodása, a száraz bőr, a lassú szívverés és a hideg iránti érzékenység. Mivel a pajzsmirigy alulműködés progresszív állapot, ha a fenti jelek bármelyike jelentkezik, mindenképp ki kell vizsgáltatni a kutyust. A pajzsmirigy alulműködés könnyen kezelhető napi gyógyszerszedéssel, amelyet a kutya egész életében folytatni kell. Ha biztosra szeretnél menni, érdemes a tenyésztőtől információt kérni a kölyökkutya nagyszüleinek pajzsmirigy állapotáról. Ez segít kideríteni, hogy a probléma előfordult-e a vérvonalon.
3. Progresszív retina atrófia (PRA): a PRA egy genetikai öröklődésű szembetegség, melynek lefolyása során a szemben található ideghártya károsodik. Az itt található fényérzékelő sejtek, csapok és pálcikák degenerálódnak, sorvadnak. A látás folyamatosan romlik, majd teljes vakság is bekövetkezhet. A betegség mai ismereteink szerint nem gyógyítható, de már erre a is elérhető genetikai szűrővizsgálat.
4. Epilepszia: az epilepszia egy olyan agyi működési zavar, melynek során az agy egyes területein fokozott elektromos tevékenység keletkezik. Ez a fokozott aktivitás megzavarja az idegsejtek ingerületi, illetve gátló folyamatainak egyensúlyát, és izgalmi túlsúlyt eredményez. Az epilepszia a kutyák gyakori idegrendszeri betegsége. A betegségnek többféle típusa van, ezért tünetei változatosak lehetnek.
5. Hipertrófiás csontritkulás (HOD): a HOD egy csontfejlődési rendellenesség, amely többnyire 7 hetes és 8 hónapos kor között jelentkezik először. A legtöbb kiskutya esetében azonban 3-5 hónaposan figyelhető meg. A betegség lényege, hogy a csontok nem keményednek meg megfelelően, és nem nőnek olyan erőssé, mint egy egészséges kölyökkutyáé. Nagyon fájdalmas lehet és több végtagot is érinthet. Elsősorban nagytestű kutyákra jellemző ez a betegség, de a közepes termetűeknél is előfordulhat.
6. Osteochondritis dissecans: az osteochondritis dissecans a porc betegsége, amely a kutya különböző ízületeit érinti. Kialakulásához vezethet az ízületek sérülése, örökletes tényezők, hirtelen növés, hormonális egyensúlyhiány és a helytelen táplálkozás is. Ez a betegség főként a nagytestű kutyáknál jelentkezik. Többnyire a vállat érinti, de megtámadhatja a könyök- és térdízületeket is. A beteg ízületek miatt a kutya sántítani kezd. A vállízület betegség első tünete, hogy rövidebbeket lép mellső lábával, mert így akarja elkerülni, hogy ízületei megfeszüljenek. Ha a betegség mindkét mellső lábat megtámadja, a kutya vonakodva fog mozogni. A beteg vállízületek mozgatása nagy fájdalommal járhat, az erőltetett mozgatás miatt a betegség súlyosbodhat.
7. Kutya leukózis: a leukózis, a vérsejtképző szövetek daganata. Több fajtája is előfordulhat a kutyusoknál. A leggyakoribb a lymphoid leukózis. Ennek során általában az éretlen sejtek rosszindulatúvá válása következtében alakul ki.

Az ír szetter gondozása

Az ír szetter lenyűgöző, gazdag vörös szőrzete mérsékelt ápolást igényel. A kutyákat legalább hetente kétszer kell fésülni egy tűkefével vagy egy puha sörtéjű kefével, de akár egy hosszú fogú fém kutyafésű is használható a gubancok és csomók kibontására. Kedvencünk körmeit havonta egyszer le kell vágni. A fürdetést sem szabad elhanyagolni. Egy alkalmi fürdetés kutyák számára kifejlesztett samponnal segít tisztán és egészségesen tartani a szőrzetet és a bőrt. Ápolás során fontos, hogy átvizsgáljuk az egész kutyát újonnan megjelent csomók vagy bőrproblémák után kutatva, valamint, hogy ellenőrizzük a szemek és a fülek egészségét.

Mint a legtöbb sportoló fajtának, az ír szettereknek is rengeteg mozgásra van szükségük. A mozgást hosszú sétákkal vagy kiadós játékkal is biztosíthatjuk kedvencünk számára. A fajta számára rendkívül jó időtöltés lehet bármilyen kutyasport, ami a testet és az elmét is megmozgatja.

Táplálása szempontjából érdemes tudni, hogy mint minden sportos kis vadászkutyának, ennek is főként húsból álló táplálékra van szüksége. Ügyelni kell rá, hogy a kutya tápláléka minőségi legyen, s a hús álljon az összetevő-lista élén. 

Így neveld az ír szettered

Az ír szetter nagyon okos és önállóan gondolkodik. Kiképzéséhez sok türelemre és elszántságra van szükség, hiszen nem a legkönnyebben képezhető fajta, különösen, ha vadászösztöne hajtja. Emellett olykor felülkerekedik konok természete, ilyenkor a végsőkig képes ellenállni. Az ír szetterek természetüknél fogva kíváncsiak. Ez megnehezítheti a kiképzést, hiszen figyelmüket nehéz lekötni, könnyen elkalandoznak. Ha sikerül fenntartani az érdeklődésüket, akkor viszont gyorsan tanulnak. Ennél a fajtánál is érdemes kerülni az erőszakot, a kiabálást. A dicséret és a jutalmazás azonban jó hatással lehet rájuk. Fontos, hogy még kölyökkorukban megtanítsuk nekik, hogy mit lehet és mit nem, hiszen számukra, amit megtanulnak, az kőbe van vésve. Ezért a következetesség nagyon fontos.

Illik hozzám az ír szetter?

Az ír szetter kiváló barátja lehet az idősebb, aktív gyerekeknek. Mivel egy nagy, erőteljes kutyáról van szó, így könnyedén felboríthatja a kisgyermekeket, így melléjük nem ajánlott. Élvezi a többi kutya társaságát, és megfelelő bemutatkozással és oktatással megbízható a macskák, nyulak és más állatokkal szemben is.

Ez a kutya nem való városi lakásba. Sok zöldre van szüksége maga körül, a legoptimálisabb egy biztonságosan elkerített kert, ahol szíve vágya szerint szaglászhat.

Egy ír szetter nincs szívesen egyedül, szüksége van a családhoz való kötődésre, és betegség esetén megfelelő gondozást kell számára biztosítani. Ezt érdemes jól átgondolni, hiszen sok időt kell rájuk szánni.